Karád

Tájház
A Tájház az Attila u. 12. sz. alatt található. Az épület a XIX. század végén épült és most is őrzi eredeti formáját. Ebben a népi lakóházban kerülnek bemutatásra a helyi népművészeti értékek. Az épület teljes felújítása és a bemutatott anyagok restaurálása 2002ben fejeződött be és azóta újra látogatható. A tornácos épületben a hajdani otthonok berendezési tárgyai, tányérok, korsók, használati eszközök, népművészeti alkotások, népviseletek tekinthetik meg. Külön hangsúlyt kap a világszerte ismert karádi hímzés.
A jellegzetes díszítőmotívumokat eredetileg csak a fehér vászonból készült férfiingek díszítésére használták, mára azonban díszpárnákon, terítőkön, futókon, egyéb használati és lakást díszítő kelméken is megcsodálhatjuk őket.
 A népművészet fénykora a községben a XIX. század közepére teheti, ekkor készült a legismertebb mesterség emléke, a takács céh korsója, és ebben az időszakban alakultak ki a szövés, a hímzés, a csipkeverés maradandó motívumai is. A motívumok és a hímzéstechnika önálló egységet képez a somogyi fehérhímzésben. A nép ajkán Karádon született dalok is bővizű forrását jelentették itt a kutatóknak, a népdalgyűjtőknek. Először Dávid Gyula, majd 1934-35-ben Kodály Zoltán is gyűjtött itt. Az ő javaslatára két évtizeddel késibb Vikár László Kodály küldötteként több mint ezernégyszáz  dalt és dallamot jegyzett fel.
 

A község központjában, az Öregek Napközi Otthona előtt áll az  I. világháborúban meghalt karádi hősöknek emléket állító, ún. "oroszlános" emlékmű.

Utotlsó módosítás: 2014-02-19 21:02:01