Tab

  TAB
(A vendégháztól 15 km.)
Tab a külső-somogyi dombvidék központi települése. Nevezetességei:
 Utolsó Vacsora Római katolikus Plébániatemplom
A mai templom 1762-ben készült el teljesen. Szentélye egyenes záródású, mennyezete, homlokzata előtti tornya a mainál alacsonyabb. Főoltára ión-oszlopos, mellékoltára copf stílusú. A főoltár képe az Utolsó Vacsorát, a mellékoltáré Szűz Máriának országát és koronáját felajánló Szent István királyt ábrázolja. Az alkotójuk ismeretlen. Talán ekkor került a templomba az a kép is, amelyen remete Szent Pált és Szent Antalt látjuk. A szószék domborműve az isteni Magvetőt mutatja.

A szentélyt, az oratóriumokat és a sekrestyét a híres osztrák festő id. Dorfmeister Istvánnal festette ki, akinek munkáját 1797-ben bekövetkezett halála után valamelyik tanítványa folytathatta.
A szentély mennyezetképe: az ószövetségi áldozat allegóriája. Négy csegelyképe: Ábrahám áldozata, Melkizedek áldozata, az egyiptomi bárányvacsora és a pusztai mannahullás. Három ovális képe: Mózes vízfakasztása a pusztában, a frigyszekrény, és az áldozati kenyerek asztala. A sekrestye ajtaja felett Keresztelő Szent Jánost látjuk. A főoltár két oldalán fülkében álló két püspök alakja (hasonlót festett Dorfmeister a türjei prépostsági templomban és a soproni Szentlélek templomban is). A sekrestyében és a földszinti oratóriumban szentek ovális képei, az emeleti oratóriumokban Szűz Mária életének jeleneteit ábrázoló szürke festmények vannak.
1943-ban a templom oldalbejárata mellett a  menekült lengyelek emléktáblával örökítették meg itt tartózkodásukat. Az emlékművön kereszt, szenteltvíztartó, a lengyel és a magyar címer látható.

Nagy Ferenc Galéria:
Ma hat kiállító teremben, méltó környezetben látható az országosan is egyedülálló 300 művészi alkotás, Nagy Ferenc faragó iparművész, szobrászművész teljes életműve. A domborművek, szobrok, kisplasztikák, szaruserlegek sokféle témát mutatnak be: a honfoglalás témakörét, a pásztoréletet, a betyár világot, a falusi életképeket és vallásos jeleneteket.
 Nagy Ferenc művészi tevékenységét számos kitüntetés és társadalmi elismerés dicséri. 2005-ben "Magyar Örökség Díjjal" ismerték el a somogyi fafaragó hagyományokból fakadó művészetét.
A kiállítás egész éven át látogatható - hétfő kivételével - 10-16 óráig. (Előzetes bejelentés alapján ettől eltérő időpontban is lehetséges a kiállítás megtekintése Tel: 84/320-416 vagy 70/2404794)

Helyi védelem alatt álló műemlék épületei:
Evangélikus templom.
 
Csalogány vendéglő
 
   
 
 Welsersheim-kastély

A település első említését egy 1211-ben kelt oklevélből ismerjük villa Thob elnevezéssel. A helységet 1320-ban a Szent Péter apostol tiszteletére emelt templom birtokai sorában említik.
Az Árpád-ház kihalását követő trónviszályok során a mindenkori hatalmi erőviszonyokat követve a vidék gyakran cserélt gazdát. Thobot 1385-86-ban az Ugali család birtokai között találni. A nevet a Tab határában lévő Ugajpuszta jelzi, amely a középkorban falu volt. 1428-35: Rozgonyi István bakonyi főispán és neje, Szentgyörgyi Cecília, 1438-ban a Batthyányak és a velük vérrokon Fajszyak kaptak Tab határában adományt. A török megszállás előtt még Ewleweldi László és Tharródy Demeter is itt volt földbirtokos.
A helységről 1660-ig nincs írott forrás, ettől az időtől azonban szigligeti vár fennhatóságához tartozott. Az 1715. évi összeírásból ismert, hogy Tab 1712-től magyarokkal, németekkel és tótokkal települt újra.  Nevezetes a római katolikus templom falfreskója, amit Franz Xaver Bucher festett. Szintén ebben a templomban található a magyar szent korona élethű mása, melyet Erényi Alajos művész készített, kinek egy festménye a Vatikánban is látható. Valamint Takács Lajos apátplébános által készített szobrok díszítik a templom kertet. 2007. június 10-én (a tabi búcsú napján, az ez évi Úrnapján) nyitották meg újra a befalazott kriptát.
A XIX. század első felében épült a klasszicista stílusban Welsersheim-kastély, mely a második világháború idején ideiglenes hadikórházként szolgált. Napjainkban szociális otthon.

Utotlsó módosítás: 2014-02-27 21:30:21