Elhelyezkedése

Kára elhelyezkedése

Kára Somogy-megye egyik legkisebb települése, mindössze 41 lakóházzal, a Tabi-kistérség része.

Földrajzi tekintettel Külső-Somogy középtájunk keleti részén helyezkedik el.

A tájegységre jellemző ÉK-DNy irányú völgyhátakat tagoló ÉNy-DK lefutású kisvölgyek egyikében a Zics-Miklósi-Kára-Szorosad völgyben fekszik. A táj jellegzetes „sakktábla-szerű” vetülése itt is jól megfigyelhető.

 A falun keresztül futó Zicsi- (egyes források szerint Miklósi-, vagy Kára-) patak szinte merőleges a Nagy Koppány-folyóra. A Nagy Koppány a kistérség déli részén vezeti a vizet a Sióba, északon pedig a Kis Koppány gyűjti össze a Balaton déli magaspartjairól vizet szállító, szintén ÉNy-DK irányú kicsiny patakok vizét. A Nagy Koppányba futó patakok zöme, a nagy vízgyűjtő területnek köszönhetően, még a legszárazabb időszakban sem szárad ki.

Az igali vízválasztótól 8 km-re Észak-keletre fekvő település jellemző évi csapadékmennyisége 600-700 mm.

A kistájra jellemző 10-20 m vastag típusos lösz sok helyen előbukkan, általában a vályogépítészethez nélkülözhetetlen „sárgaföld”. A környéket csernozjom barna erdőtalaj és barnaföld fedi, melyet a korabeli nagyüzemi mezőgazdálkodási rendszer természetesen kihasznált, jó termésátlagokat, s mára jelentősen erodált talajt produkálva.

A Nagy Koppány völgyén lefelé (Ny-K irányban) haladva jól megfigyelhető a völgy aszimmetriája. A déli oldalon meredek 150-200 m-rel a völgytalp fölé emelkedő, erdőkkel borított hátak húzódnak, míg észak felől lankásabb lejtők ereszkednek a völgybe. Ezeken a lankás, 8-10 km hosszú lejtőkön folyik az iparszerű növénytermesztés. A hosszú lejtőket mossák be, szabdalják fel a Zicsi-patakhoz hasonló vízfolyások.  Kára ezen a patakon helyezkedik el észak felé, mintegy 2 km-re a Koppány-folyótól. Ez a völgy már nem aszimmetrikus, szélessége viszont változó, Kára egy viszonylagos szűkületben fekszik, Miklósi irányába tovább haladva észak felé kinyílik, laposodik a völgy.

Az ÉNy-DK-i völgyben lefutó patak keleti oldalán épültek a falu első házai. A patak és a völgy egyértelműen kijelölte az út helyét, s mellette a házak elrendezését. A mellékelt ábrákon nem látszik, de az út nyugati oldalán, a patak felé meredeken fut le a part. Régebben, még a patak szabályozása előtt a völgytalp vizenyős, nádas terület volt. A falu mellékutcája vezet át a patakon, a „város”-ba. ( A falunak az 1900-as években épült részét hívják így.)  Ezen az új oldalon lankásabb a patakpart, a szintkülönbség a patak és az első házak között alig 1-2 m, de a patak szabályozása után ez nem okozott problémát. A mellékutca erősen emelkedik a dél felé induló köztől az erdő felé.

A kis köz vezet a PITYPANG VENDÉGHÁZHOZ, mely így a falu szélén fekszik, a völgy, a szántók, erdők  és távoli dombok felé tekintve várja vendégeit.

Utotlsó módosítás: 2014-02-18 21:18:32